Übergáz...

Übergáz...

Egyszer ezt a Mónit leütöm, de komolyan...
Aki még nem tudná, ő az a csajszi, aki már kb. 22 éve a barátnőm, elválaszt minket egy ház, illetve egy kis ész, ami nem neki van...

Az eset a következő volt:
Kitalálta, hogy menjek be vele Pestre, a Tescoba, mert egy pasi találkozni akar vele, aki neki nem jön be, de hát mégis, olyan jó fej a srác, igaz, hogy egy kicsit csúnya, de nagyon jól lehet vele beszélgetni...
Hát találkoztunk. Szerintem annyira nem is volt csúnya, inkább kissé lányos, nekem meg főleg. Egyikünknek sem jön be az ilyen típusú pali, úgyhogy szegény ezt nagyon bukta, de hát ez van, mit tudunk csinálni...
Lényeg az, hogy Móni megtetszett neki. Ami annyiból problémás egy kicsit, hogy a barátnőmnek van pasija, Joci. Igen ám, de Móni nem akarta, hogy ez a másik (Zoli) megtudja, hogy neki van barátja. Ezért hát- és most jön a csavar- kitalálta, hogy Joci meg én csináljunk úgy, mintha mi lennénk egy pár...Hm...
Mit lehetett tenni, Joci már a Lurdyban várt minket. A köszönés nagyon poén volt, kaptam egy puszit a hajamra és egy mondatot a fülembe...na nem kell rosszra gondolni, a mondat szó szerint így hangzott: "Mindjárt felrobbanok, már három cigit elszívtam...".
Szegénykét nagyon sajnáltam, de nem tudtam mit csinálni...Az a bájgúnár meg csak nem akart lekopni...úgyhogy még kb. egy órán keresztül volt egy pasim, akit Jocinak hívnak és aki a barátnőm pasija...hiába, a jó barátnők mindenen megosztoznak...

Aztán, hál Istennek végre felszálltunk a vonatra és vége lett ennek az egész komédiának.

Na, de a napnak még nem.
Jött a kaller. Joci mondja neki, hogy kér két 33 %-os jegyet meg egy diákot Harasztiig. Azt mondja a nő: Harasztit már elhagytuk...
Az ütő is megállt bennünk. Te jó ég, minket otthon kinyírnak ezért...
Aztán kb. 10 perc múlva ment vissza vonat, nem késtünk sokat, fél órát, na de mégis...ez megkoronázta a napot.

De Móni tudja, hogy mindennek ára van. Ennek a mai napnak is. Hajrá, babám!

by: Dudláj