Kiszínesedtem,
azt hiszem, ez már rámfért. Nagyon fekete volt a blogom, érthető okoból, persze. De elég! Nem kell a fekete blog. Ha körülöttem minden fekete, nem leszek megint az a vidám csajszi, aki régen voltam.
Már nekem is elegem van a sírásból. Nem akarok többet sírni. Élni akarom újra az életemet, mert ez így nem jó, ahogyan most van. Mindenki csak azt kérdezgeti, hogy mi bajom van, miért vagyok ilyen szomorú, stb., stb...
Tudjátok, hogy ez nem én vagyok...Ideje volt, hogy én is rájöjjek erre...Változtam ebben az egy hónapban, sokat. És ezeket a változásokat meg is tartom. Sok mindent máshogy látok már...
Szóval, ahogy drága Mártikám mondaná, és sokszor mondja is:
Gyerünk, Pito, légy erős!
Az leszek...és türelmes...
by: Dudláj
2 megjegyzés:
Drága Dudikám!
Színesben jó az élet, és nagyon örülök, hogy ilyen okos vagy, és rájöttél ezekre a dolgokra! Mint tegnap írtam, nagyon sokat tanulok tőled! És köszönöm!
Megjegyzés: elég rosszul olvasható a blog. A piros háttér nagyon jó, de a betűk mintha nem feketék, hanem szürkék volnának.
Szupi, szupi, ezt szeretem!;)
Megjegyzés küldése