2010. március 4., csütörtök

Párbeszéd...na melyik a nő...? :D


> - Mi az isten van ebben a rohadt nagy táskában, Barbara?
> - Strandfelszerelés.
> - Strandfelszerelés? A strandon én leszerelni szoktam. Hozok egy
törülközőt,
> meg egy újságot, és kész.
> - Hidd el, csak az van benne, ami feltétlenül szükséges.
> - Igen? Akkor mitől tizenöt kiló?
> - Ne rinyálj már mindig, Kari!
> - Oké. Akkor vidd te.
> - Te vagy a férfi.
> - És? Hol van az leírva, hogy nőket nem lehet felmálházni?
> - Lovagi szabály.
> - Az erényöv is.
> - Udvariasság.
> - Az apák napja is, mégse ünnepelted meg.
> - Nem is vagy apa!
> - Ki tudhatja azt manapság biztosra?
> - Na, ebből elég... Hová telepedjünk le?
> - Az árnyékba.
> - Ott nem ér a nap.
> - Pont azért hívják ezen a néven.
> - Napozni akarok.
> - Akkor kifekszel a napra, amíg sercegni nem kezd a... a francba!
> - A mi?! Na, mondd csak ki! A zsírom!
> - Ez csak egy szófordulat.
> - Valóban? Szóval kövér vagyok?
> - Nem. Remekül nézel ki.
> - Akkor miért beszélsz a zsíromról?
> - Egy kur... egy nyavalyás szót sem mondtam a zsírodról. Annyit mertem
csak
> megjegyezni, hogy ha napozni akarsz, feküdj ki a napra egyedül.
> - Hogyisne! Te meg majd egyedül stírölöd a nőket.
> - Milyen nőket? Nincs itt egy normális nő se az egész strandon.
> - De gyorsan felmérted!
> - Mit?
> - A nőket. Csak most jöttünk, és máris megnézted mindet.
> - Dehogy néztem meg mindet. Az amúgy is fizikai képtelenség volna.
> Annyit bátorkodtam csak mondani, hogy nincs egy normális nő se az
> egész strandon - rajtad kívül!
> - Most bezzeg smúzolsz.
> - Barbara!
> - Igen?
> - Hová tegyem le akkor végül is a székhelyünket?
> - Ide. A napra.
> - Oké. Meg fog főni az a bogyóagyam, de sebaj! Láttad a Szaffit?
> - A rajzfilmet?
> - Azt.
> - Láttam. És?
> - Kéne majd nekem egy olyan szelep a fejemre, mint az ezredesnek volt.
> - Nem oda kéne neked szelep, Kari.
> - Meg se kérdezem, hova...
> - Most meg mit csinálsz?
> - Hogyhogy mit? Leterítem a plédet.
> - Ezt a régi rongyot?
> - Hát... elég csehszlovák egy darab, de hát mindenki ezt használja.
> - Mi nem! Ez már nem menő.
> - Asszem én megyek. Vár engem édesanyám nokedlivel...
> - Itt maradsz. Ezt terítsd le.
> - Mi ez?
> - Bambuszgyékény.
> - Mitől kék?
> - Laoszi lápibambusz, amit eredeti indigóba áztattak.
> - Ezt ki mondta?
> - Az eladó.
> - Aha. Tud valamit a pasas. Mindezt mennyiért?
> - Hatért.
> - Mondom, hogy tud a pasas. Sima tintás szalmát ennyiért eladni...
> - Miért gondolod, hogy mindenki csal?
> - Tapasztalat. Édesanyám plédje olcsóbb volt. Ráadásul ez a lápiszar
> még keskeny is.
> - Majd fekszel itt mellettem a fűben.
> - Te meg a lápi laoszi bambuszgyékényen?
> - Aha.
> - Mégiscsak lerakom én azt a plédet.
> - Ide ugyan nem.
> - Nem is. Az árnyékba.
> - Itt maradsz. Na, feküdj te a gyékényre, lásd, kivel van dolgod, én
> meg lefekszem a törölközőmre.
> - Erre, amelyiken Brad Pitt van?
> - Erre. Vagy inkább te fekszel Bradre?
> - Dehogy! Félnék, hogy esetleg alattam felébred Pitt.
> - Add ide a fürdőruhámat.
> - Melyiket?
> - A pinket.
> - Az melyik? A rózsaszín?
> - Az pink.
> - Mindegy... Tessék... Itt van egy zöld is.
> - Az pisztácia.
> - Csak egy bugyi.
> - A színe pisztácia.
> - A pisztácia nem szín, hanem mag.
> - Mit értesz te ehhez?
> - És ez a kék?
> - Türkiz.
> - Feladom.
> - Ideje. Takarj el, míg felveszem.
> - Tessék...
> - Jól áll?
> - Jól. Remekül.
> - Akkor most add ide a szalmakalapomat.
> - Tessék.
> - Kérem a napszemüvegem is.
> - Nesze.
> - Megkaphatnám a sarum?
> - Hát hogyne.
> - Ideadnád a nyakpárnámat?
> - Ide.
> - Jaj, dobd már ide a müzliszeletemet is!
> - Parancsolj.
> - Még a Cosmóval is megdobhatnál.
> - Íme.
> - És kérem a kézkrémet is.
> - Tessék... Esetleg most már ideadnád az újságomat?
> - Nem. Most kentem be a kezem. Vedd ki magad.
> - Kösz. Rád aztán lehet számítani.
> - Mivel kencés a kezem, add ide azt is. Az a kis tégely az orrhámosítóm.
> - Elég vészesen hangzik.
> - Bekennéd az orrom?
> - Minek? Jeget akarsz törni vele? Nem mehetnénk inkább fürdeni végre?
> - Fürdeni?
> - Strandon vagyunk, Barbi.
> - A bícsen vagyunk, ne legyél már olyan alpári.
> - Nem, kincsem, én bizony strandon vagyok, és a délelőttöt sem
> beer-shoppingolással töltöttem, hanem elmentem sört venni.
> - Akkor most bekened az orrom, vagy nem?
> - Dehogynem... Mellesleg most már úgy érzem magam, mint valami háziinas.
> - Nehezedre esik?
> - Nem, csak...
> - Na, akkor kend be szépen a hátam...
> - Kenem...
> - ... a lábam...
> - Kenem...
> - ... a karom...
> - Kenem... A hasad is?
> - Igen...
> - A melled?
> - Nem!
> - Gondoltam. Na, most te kenj be engem.
> - Oké.
> - Most miért teszed el azt a naptejet?
> - Mert drága. Van ott egy másik flakon, add azt! Neked ez az olcsó is
> jó lesz.
> - Mert ez miből van? Szürkemarha trágyából, hogy olyan olcsó?
> - Ne hisztizz! A férfiak bőre igénytelen, arra ez is jó lesz.
> - Kösz...
> - Fordulhatsz.
> - Jó. És most így is maradok a hátamon, és elolvasom az újságomat.
> Nincs több kívánság. Kezdd meg a napozás végrehajtását.
> - Kari!
> - Ühüm?
> - Nézd meg azt a nőt!
> - Jól hallottam?
> - Nézd csak meg! Nézed?
> - Nézem.
> - Na, pont ilyen melleket akarok.
> - Akkor menj, és vedd el tőle.
> - Ne viccelj! Ez nekem fontos!
> - Na, speciel ez nekem is fontos.
> - És?
> - Hülye vagy. Jó a melled. Olvasok. Egyébként a lápi laoszi gyékényed
töri a
> lapockámat, és érzem, ahogy a szürkemarha trágyád belecsorog a réseibe
> a hátamról, ahogy izzadok.
> - Te izzadsz?!
> - Most mondd! Így hűtöm magam.
> - Undorító.
> - Miért, te mit csinálsz? Kilógatod a nyelved?
> - Olyan vagy!... Nézd csak meg azt a nőt is!
> - Nézem. Jobb a melled.
> - Jobb?
> - És a bal is.
> - De kisebb a feneke, mint nekem?
> - Hm... Egy kicsit talán, de... Nem! Nem, nem, nem, nem, nem!!! Jobban
> megnézve, azt kell mondanom, hogy a te feneked sokkal kisebb! És
formásabb,
> izmosabb, feszesebb is...
> - Azt mondtad először, hogy az övé kisebb!
> - Oké, Barbi, most mondd meg nekem őszintén: udvarias választ akarsz,
vagy
> őszintét?
> - Őszintét.
> - Kisebb a segge, mint a tiéd.
> - Olyan udvariatlan vagy!
> - Ezért kérdeztem, hogy milyen választ kérsz.
> - Megsértettél.
> - Akkor olvasok.
> - Kari!
> - Hm?
> - Van narancsbőröm?
> - Nem hiszem. Csak almát pakoltál, meg egy zöldpaprikát...
> - Úgy értem, a combomon van-e narancsbőr?
> - Hacsak rá nem köpte valaki, nincs.
> - Édi vagy!
> - Akkor menjünk a vízbe.
> - Elkenődik a make-upom.
> - Hogy én mé' kapom ki mindig az ilyen nőket!
> - Mit mondtál?
> - Hogy minek sminkelsz a strandra...
> - Beachre.
> - Oda. És ha már sminkelsz, akkor ezek szerint nem is akarsz fürdeni?
> - Nem hát! Napozni jöttem, meg amúgy is itt van mindenki, aki számít.
> - És én miért kellek ehhez a nézzük-egymást-mert-az-rohadt-trendi
dologhoz?
> - Csak nem jövök ki egyedül! Na, add csak ide a pisztácia tangámat!
> - Minek?
> - Fel akarom venni.
> - De semmi baja a másiknak.
> - Nem is azért. Csak a pink már sokat volt rajtam.
> - Sokat? Egy órája jöttünk.
> - Nem azért vettem három fürdőruhát, hogy ne hordjam!
> - Te itt sminkes divatbemutatót csinálsz?
> - Ne legyél ilyen sarkos. Nézd csak, azt a nőt máris eszi a sárga
irigység,
> hogy milyen jó volt a kis pinkem, és most a pisztácia is csuda trendi.
> - És ez neked jó?
> - Hogy irigy?
> - Aha.
> - Jó.
> - Hát nekem sosem állt fel attól, hogy márkásabb a teniszütőm, mint a
> srácoké.
> - Nem érted te ezt!
> - Hát nem, de...
> - Kari, leégett a hasad. Csúnyán.
> - A szentségit! Pedig te kented le!
> - Igen... Ja, mert nem jó flakont adtál.
> - Miért, mi ez?
> - Bőrradír.
> - Minek hozol bőrradírt a strandra?
> - Mindenhová viszek. De jó is, hogy itt van, mert most egyszerűen csak
itt
> megfogom, és szépen egyben az egészet le tudom húzni...
> - Áááááá!... A felhámmal együtt! Normális vagy?! Leégeted a hasam a
> bőrradíroddal, utána letéped a leégett bőrömmel együtt.
> - Fujj, de gusztustalan!
> - Mi? A hasam?
> - Nem. A letépett bőrradír. Egyben maradt, mint egy állatbőr. Tele van
> szőrrel.
> - Majd csinálok bele egy frankó kis csikóbőrös kulacsot. Ó, anyám, de
fáj!
> - Milyen vörös a hasad! Minek jössz ki a napra, ha nem bírod?
> - Hogy minek?!... Állj! Barbi!
> - Na?
> - A hátam is bőrradírral kented le?
> - Igen. Miért?
> - Nézd már meg!
> - Jaj ne!
> - Leégett?
> - Nem! Feltépted a laoszi lápi bambuszgyékényről a festést! Az összes
indigó
> ott van a hátadon!
> - Szedd le!
> - Tépem!
> - Aaaargh!
> - Ajaj.
> - Mi van?
> - Az indigó beivódott a hátadba.
> - Kék vagyok?
> - Kék. Mint az ég. Most meg hová mégy?
> - A vízbe. Most egy ideig kékítőt oldok az ég vizében!!!

2 megjegyzés:

Fleur írta...

jááj, harmadik olvasásra is nagyot üt XD Melyik pasi lenne képes ilyesmit végigcsinálni? XD

B. P. Haidey írta...

Hát ez oltári. :D
egy élmény volt.
Pusszantás érte! XD