Heppi Bördéj tú jú...

Na szóval...

Dorci rám bízta, hogy írjam le, mi is történt azon az ominózus születésnapon...aki még nem tudná- bár szerintem lehetetlen, hogy volt még valaki, aki nem tudta Magyarországon-, Encsinek tegnap, azaz 20-án volt a 23. születésnapja.
Encsi, születésnapja előtt egy héttel, nagyon szerényen csak ennyit kért tőlünk: "Meglepetés partit szeretnék..."

Khm...Aha...jó....

Dorcival gondolkozni kezdtünk...akkor legyen egy kis meglepetés...Mondjuk legyen az, hogy 20-án este Dorcinak programja van. Mondjuk, menjen színházba, amit már nem lehet lemondani. Hm, ez jó. Akkor már csak nekem kell valami alibi...Mondjuk, ne érjek oda időben...na, ez olyan jól sikerült, hogy kb. másfél órát késtem...de erről majd később.

Erre Encsi keresztbeszervezett. Az sms, ami kedden este 21 óra 54 perckor 03 másodperckor érkezett, a következő:
"Szeretettel meghívlak márcuis 20-án délután 2-kor tartandó születésnapizsúromra Újpalotára a Zsókavár utca 12-be. Ajándékot ne hozz, ölelést és puszit kérek! Encsi*"

Na puff...Akkor az egész nem jó...gyors telefon Dorcinak és Gergőnek, az egész meglepi átszervezése, ilyeténképpen: akkor 2-re mindenki Encsinél, kicsit maradunk, aztán el kell jönünük Dorcival. Gergő elviszi Encsit a Zöld Pont nevű kávézó és étterembe, ahova majd mi Dorcival megérkezünk negyed 6 felé, a tortával a kezünkben.
Ez így jó lesz. Akkor egy gyors sms Encsinek vissza, hogy nagggggyon jó lesz a 2 óra, akkor holnap tali...

Szót kell még ejteni a szülinapi tortáról, amit Encsi rendelt, hogy legyen neki...Répatorta az illető, ami nagyon finom. Szóltunk csillának, aki a tortát rendelte, hogy ne adja oda Encsinek, majd mi visszük az esti találkozóra, hogy meglepődjön.
MI lepődtünk meg, amikor megrendelte máshonnan...na jó, akkor két torta lesz...francba...

Eljött a várva várt nap...amikor semmi sem úgy ment, ahogy kellene neki...
Későn értünk oda Szandrával a könyvtárba, elkéstem Encsiéktől, gfél 4-re értem oda, szegénykém nagyon bánatos volt, amikor kb. 20 perc múlva közöltük Dorcival, hogy nekünk mennünk KELL.
Elmentünk a tortáért, persze, késésben voltunk. Közben Márti hívott minket, hogy ő is jön, megadtuk neki Gergő számát. Papír és toll nem volt nála, ezért?:
"Várjatok, majd leírom a homokba..."
A buszt eltérítették, kerülni kellett, így kb. egy órát késtünk. Encsi persze nagyon meglepődött, már semmi jóra nem számított...ami azt illeti, mi sem...

Aztán befutott Márti, és ez megkoronázta a napot. Encsi nagyon sok mindent kapott, ami szeretett volna. Mindenki ott volt, mindenki együtt volt és mibndenki örült, hogy mindenki örül...

Mi Dorcival pedig végre pihentünk egy kicsit...

Aztán hazamentem, ami már nem volt jó.

De most újra itt vagyok és jó azokkal, akik engem nagyon szeretnek:)

Na, Dorci, remélem, meg vagy elégedve az irománnyal, ha nem, kérlek, egészítsd ki.

Nekem mennem kell könyvtárba, mert írom a szakdogát...ismerős valakinek ez a szó???:))))))


Na pápá.

by: hableány